A DXN MycoVeggie EU por gondosan válogatott gyógynövények, gombák, zöldségek, gyümölcsök, valamint kínai zöld tea és spirulina keveréke. Alacsony zsírtartalmú, koleszterin-mentes, vízoldható és nem vízoldható rostokban gazdag. Hozzáadott cukrot, tartósítószert, színezéket, más adalékanyagot nem tartalmaz.
A termékben található összetevők közül a legfontosabbak a bolhafű vagy nyálkás útifű (Plantago psyllium) és a zeller (Apium graveolens) termése (magja), a kislevelű eperfa
(Morus microphylla) valamint a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) levele. Az útifűfélék termését (magját) évszázadok óta használják mind az indiai gyógyászatban (āyurveda), mind a hagyományos kínai gyógyászatban. Főként hasmenés, aranyér, székrekedés, vizelési problémák és az emberek életkörülményeinek javulása során
megjelenő magas vérnyomás kezelésére ajánlják. Az európai népi gyógyászatban a XVI. század környékén jelent meg a bolhafű
használata. A XVII. századi angol herbalista, Nicholas Culpeper (1616–1654) a The Complete Herbal c. munkájában a bolhafű magját gyulladások, köszvény, aranyér és a szoptató anyák emlőgyulladása (mastitis) ellen ajánlotta.
A nyálkás útifű magjának főbb hatóanyagai: nyálka-heteroploiszacharid
A mai tudományos szakirodalomban a nyálkás útifű magjának az alábbi gyógyhatásokat tulajdonítják:
- hasmenés esetén a magok magukba szívják a fölös folyadékmennyiséget, ezzel normalizálva a széklet állagát
- székrekedés esetén, bő folyadékkal bevéve enyhe hashajtó (laxáns) hatású
- aranyér esetén enyhíti a fájdalmat, az aranyeres vérzést és a viszketést is. Ezek a hatásai szintén a széklet mennyiségének és nedvességének/
- koleszterinszint csökkentő
A zeller kaszatermése (Apii fructus), amit gyakran zellermagnak neveznek, ősidők óta használt természetes vizelethajtó. Az ókori görögök a győztes atlétáknak zellerbort
adtak. A történelem során a különböző varázsitalok közül szinte mind tartalmazott zellermagot is. A hagyományos indiai gyógyászatban (āyurveda) a zeller termését vizelethajtónak, valamint megfázásra, influenzára, emésztési zavarok megszüntetésére, ízületi gyulladásra, továbbá a máj és lép betegségeinek kezelésére használták.
A középkor híres bencés rendfőnöknője, a kiváló herbalista, Hildegard von Bingem (1098–1179) szerint „bárkit is gyötör a köszvény , törje porrá a zeller magokat, mert ez a legjobb orvosság. John Gerard (1545–1611/12) szerint a zellermag fokozza a vizelet kiválasztást. Nicholas Culpeper szintén vizelethajtónak, ezen kívül vízkórban (pangásos szívelégtelenségben) szenvedőknek ajánlotta.
A zellermag főbb hatóanyagai: illóolaj (2–3%, mely 60%-ban limonént, 10%-ban α-szelinént tartalmaz), butil-ftalidok (sedanolid, sedanenolid, n-butil-ftalid), C-prenil-kumarinok (osztenol, apigravin, celerin), furanokumarinok (apiumetin, apiumosid), flavonoidok.
A mai tudományos szakirodalomban a zellermagnak az alábbi gyógyhatásokat tulajdonítják: vizelethajtó, simaizomgörcsoldó, nyugtató, antibakteriális, antifungális.
A kislevelű eperfa (Morus microphylla) az Észak-Amerikában, első sorban az Egyesült Államok Texas államában őshonos, 3–7 m magasra megnövő fa, mely hazánkban is termeszthető. A fitoterápiában a fehér (Morus alba) és fekete eperfák (Morus nigra)
levelét, valamint termését használják, ugyanakkor egyetlen általunk ismert monográfia sem tesz említést arról, hogy a kislevelű eperfa levelét gyógyászati céllal használnák. A kislevelű eperfa levelének fitokémiai összetétele bizonyára komoly hasonlóságot mutat a fentebb említett két eperfa levelével. A felsorolásra kerülő hatóanyagok listája is a két fenti drog ismeretében kerül bemutatásra: 2–6% rutin és más flavonoidok, szterol, szerves és aminosavak.
A fehér és fekete eperfa levelét különböző teakeverékekben, főként II. tip. cukorbetegségben szenvedők kiegészítő kezelésében használják. A hagyományos kínai gyógyászatban a fehér eperfa minden részét (levél, gyümölcs, kéreg, gyökér) felhasználják. A levél gyógyhatásairól már az i.e. II–I. században élt Shen Nong híres gyógynövénykönyvében (Shen Nong Bencao-jing) is olvashatunk, a növény többi részének gyógyhatásairól azonban csak jóval későbbi művek tesznek említést.
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) élő történelem. Az ősi nyitvatermők egyedüli fennmaradt képviselője. Délkelet-Kínában őshonos, magassága a 30 métert is elérheti. Hazánkban főként díszfának ültetik. Levelei 3–4 cm hosszú nyéllel és 4–8 cm széles, legyezőszerű levéllemezzel rendelkeznek. A hagyományos kínai gyógyászatban aszthma, magas vérnyomás (hipertónia), fülzúgás, szív koszorúér elmeszesedés (angina pectoris) esetén alkalmazzák.
Európában egyedül Franciaországból származó népi gyógyászati feljegyzéseink vannak, ahol visszeres és cukorbetegség eredetű érbántalmak esetén ajánlották.
A ginkgo levél főbb hatóanyagai: 0,02–0,2% diterpén-lakton ginkgolid A, B, C, J; 0,02–0,6% szeszkviterpén-lakton bilobalid; 0,5–2% flavonoid (kempferol, kvercetin és izorhamnetin glikozidok); biflavon (bilobetin, amentoflavon, ginkgetin); procyanidinek.
A ginkgo levél főbb gyógyhatásai: Leginkább kivonatokban (tinktúra, extraktum) alkalmazzák, a levelet szinte sosem. Növeli az agy oxigén hiánnyal szembeni toleranciáját védi az agyszövetet a gátolt vérellátásból és hipoxiából származó hatások következményeitől,
gátolja az agyödéma kifejlődését ill. gyorsítja annak visszafejlődését, növeli az emlékezőképességet, tanulási képességet, antioxidáns hatású.
A fenti hatásokért első sorban a diterpének és a flavonoidok felelősek. A fenti hatások miatt a ginkgo levélből készült kivobatokat és egyéb készítményeket a hivatalos gyógyászatban is használják. A levél drog a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben és a 6. Európai Gyógyszerkönyvben is szereplő, jól dokumentált gyógynövény.
A MycoVeggie EU por összetevői:
nyálkás útifű (Plantago psyllium) mag, zeller (Apium graveolens) mag, kislevelű eperfa (Morus microphylla) levél, páfrányfenyő (Ginkgo biloba) levél, gyömbér (Zingiber officinale) gyökértörzs, indiai citromfű (Cymbopogon citratus), shii-take gomba (Lentinula edodes), csoportos álpereszke (Lyophyllum decastes), májusi pereszke (Calocybe gambosa), kínai süngomba (Hericium erinaceus), nyári laskagomba (Pleurotus pulmonarius), kukorica (Zea mays), lime (Citrus aurantifolia), narancs (Citrus sinensis),
Spirulina platensis, kínai tea (Camellia sinensis) levél, mandarin héj (Pericarpium Citri reticulatae), fahéj (Cinnamomum zeylanicum) kéreg, csillagánizs (Illicium verum) termés, szegfűszeg (Eugenia caryophyllus) virág.
A termék 400 g-os kiszerelésben kapható. A termék dobozában adagolókanál található.
Figyelmeztetések:
FONTOS: a DXN MYcoVeggie EU por 23,26% nyálkás útifűmagot tartalmaz. Az útifűfélékre allergiások a termék fogyasztását kerüljék!
FONTOS: A zellermag használata vesegyulladásban szenvedők esetében ellenjavallt.
FONTOS: A termék 8,14% Ginkgo-levelet tartalmaz. Szedése során ritkán, átmeneti jelleggel enyhe gyomorpanaszok, fejfájás vagy allergiás reakciók előfordulhatnak. Acetilszalicilsavat és véralvadásgátlókat rendszeresen szedők esetében a Ginkgo-tartalmú termékek használata megfontolandó.
A megfelelő hatás érdekében a mellékelt adagolókanállal kimért port bő vízzel vegye be!
Felhasznált irodalom:
Abraham, Zara D., Mehta, Tara: Three-week psyllium husk supplementation : Effect on plasma cholesterol concentrations, fecal steroid excretion, and carbohydrate absorption in men. In: The American Journal of Clinical Nutrition, 1988. vol. 47. Issue 1. pp. 67?74.
Castelman, Michael: Gyógynövény enciklopédia : Alapvető útmutató a természet gyógyszereihez. [2. kiad.]. Ford. dr. Bélai Iván, dr. Székács András. Budapest : Esély Kiadó, 1995. (The Healing Herbs). 477 p. ISBN 963 5830 31 9
Gyógynövényekkel az egészségért : Gyógynövények, növényi drogok és készítményeik ismerete. Szerk. Dr. Kéry Ágnes. 4. változatlan utánnyomás. Budapest : Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., 2005. 253 p. ISBN 963 637 201 2
Gyógynövénytár : Útmutató a korszerű gyógynövény-alkalmazáshoz.
Moesgaard, Flemming et al.: High-fiber Diet Reduces Bleeding and Pain in Patients with Hemorrhoids : A Double-blind Trial of Vi-Siblin?. In: Diseases of the Colon and Rectum, 1982. vol. 25. Issue 5. pp. 454?456.
Ody, Penelope: Kínai gyógynövények. Ford. Nyuli Kinga. Budapest : Scolar Kiadó, 2007. Titkok nélkül. (Secrets of Chinese Herbal Medicine). 223 p. ISBN 978 963 9534 91 9
[Dr.] Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató : gyógyszerészeknek : orvosoknak : kertész- és agrármérnököknek : biológiatanároknak. Baksa : Schmidt und Co. : Pécs : Melius Alapítvány, 2005. 302 p. ISBN 963 218 185 9
[Dr.] Tóth László: Gyógynövények : Drogok : Fitoterápia. 4. kiad. [Debrecen] : Debreceni Egyetemi Nyomda, 2009. 588 p. ISBN 978 963 472 916 7
http://kisnezsuzsanna.ganodermakave.hu/termekek
